Gulyás Balázs neurobiológus lett az Magyar Tudományos Akadémiától elorzott kutatóintézeteket irányító Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) új vezetője.
Gulyás 41 év után tér vissza Magyarországra, hogy ezentúl ő irányítsa a Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot, tudósként és tudományszervezőként óriás teljesítmény áll mögötte. Gulyás karrierje a Pannonhalmán tett érettségi, a Semmelweis Egyetemen szerzett diploma, valamint az ELTE-n folytatott több év fizikatanulás után 1981-ben kezdődik, amikor a tudós elhagyja Magyarországot, majd a leuveni katolikus egyetemen látórendszer élettanból PhD-fokozatig jut.
Posztdoktori tapasztalatait a stockholmi Karolinska Institute klinikai idegélettani tanszékén és az Oxfordi Egyetem kísérleti pszichológiai tanszékén szerezte meg. 1995-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották, emellett tagja az Európai Tudományos Akadémiának (Academia Europaea), ahol jelenleg az élettani és idegtudományi szekció elnöke, valamint tagja a Belga Királyi Orvostudományi Akadémiának.
Tiszteletbeli professzora a londoni Imperial College-nak, korábbi elnökhelyettese a szingapúri Nanjang Műszaki Egyetem (NTU) szenátusának, és emeritus elnöke az egyetem orvoskara idegtudomány és mentálhigiéniás programjának. Tagja a European Research Council egyik bizottságának.
Tudományos pályafutása során egyebek mellett dolgozott a rövid felezési idejű izotópok alkalmazási lehetőségeinek ki-és továbbfejlesztésében, valamint az agy látásban, szaglásban fontos területeinek és a memóriatárolásban játszott szerepének első térképszerű leírásában. Módszerével az egyes neurológiai betegségekben használt gyógyszerek hatásanalízisével foglalkozik. Jelenleg a két emberi agy közötti kommunikáció non-invazív lehetőségeit vizsgálja, a gondolatok átvitelét, az emberi idegrendszer teljesen új tulajdonságát kutatja.
Jelentős szerepet vállal tudományszervezőként is. Egyebek mellett a szingapúri egyetemen, felkérésre alapít egy szupermodern felszereltségű intézetet, irányít tudományos kutatásokat, képez PhD hallgatókat. Emellett mások mellett alapító tagja a Magyarország Barátai Alapítványnak.
Gulyás eddigi pályafutása során kilenc tudományos könyv szerzője, szerkesztője, társszerkesztője volt, több mint harminc tudományos könyvfejezet és több mint százkilencven lektorált tudományos közlemény, valamint hét szabadalom kötődik a nevéhez.
Az ELKH alapjait a XIX. században olyan tudósóriások tették le mint Eötvös Loránd, Szentágothai János vagy Szentgyörgyi Albert, a Magyar Tudományos Akadémia nevelte több évtizedig, majd három és fél évvel ezelőtt elvált az MTA-tól és onnantól Maróth Miklós nevelte tovább – jelentette ki az ELKH új vezetője. Óriások vállán állok én magam és az intézet kutatói is, hiszen egy nagy múltra visszatekintő, rendkívül jól felépített hálózatról van szó – fogalmazott Gulyás.
Mint mondta, az ELKH új szakaszába lép, azt szeretnék, hogy az intézet működésében a tudományos teljesítmény, a társadalomra és a gazdaságra gyakorolt közvetlen vagy közvetett eredményalapú hatások érvényesüljenek, és ehhez megadják az adminisztratív, szervezeti és személyi támogatást a hálózat tagjainak – magyarázta Gulyás.
„Azt szeretnénk, hogy a 19. századhoz visszanyúló intézethálózat egy igazi 21. századi zászlóshajója lehessen a magyar kutatási és gazdasági ökoszisztémának” – magyarázta az új elnök.